Napjainkban egyre több figyelem irányul a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának etikai vonatkozásaira, különösen az olyan érzékeny területeken, mint az arcfelismerő technológia használata a rendfenntartásban. A Microsoft nemrégiben bejelentette, hogy korlátozza az amerikai rendőrségi szervek hozzáférését az arcfelismerő technológiához, amely a cég Azure OpenAI szolgáltatásában is megtalálható. Ez a lépés számos vitát váltott ki az iparágban és a szélesebb közvéleményben egyaránt, hiszen felveti az etikai és felügyeleti kérdéseket.
Az eset kapcsán felmerülő egyik fő kérdés, hogy vajon egy magáncégnek milyen jogon van lehetősége meghatározni, hogy ki használhatja az általa fejlesztett technológiát. A telekommunikációs szolgáltatók és más alapvető szolgáltatások nyújtói esetében jogszabályok írják elő, hogy nem diszkriminálhatnak a felhasználók között. Az MI, mint szolgáltatás terén azonban nincsenek ilyen előírások, ami a Microsoft döntését támogatja, hogy korlátozza e technológiák rendőrségi alkalmazását.
A vitában egyesek szerint a nagy technológiai cégek, így a Microsoft is, a közérdekű szolgáltatókkal egyenértékűek lehetnek, amelyeknek nem lenne joguk kiszűrni a felhasználókat. Mások ezzel szemben azt hangoztatják, hogy a mesterséges intelligencia egy speciális szolgáltatás, amely nem esszenciális, így a cégnek joga van meghatározni, hogyan kerül felhasználásra.
A döntés hátterében álló etikai szempontok is fontosak. Az arcfelismerő technológia alkalmazása során jelentkező pontossági problémák és az etnikai előítéletek kérdése is kiemelkedő. A technológia pontatlansága miatt fennáll annak a kockázata, hogy ártatlan személyek kerülnek gyanúsítottként kezelés alá. A Microsoft ezzel a lépésével talán éppen az ilyen tévedések elkerülésére törekszik és próbál felelősségteljesen eljárni.
Másrészt, felvetődik az a kérdés is, hogy a Microsoft és társai hogyan érvényesíthetik döntéseiket a gyakorlatban, ha a technológiát különböző jogi és etikai kontextusokban, más-más szabályok mellett használják. A vállalatok döntéseiket a saját belső etikai normáik és a vonatkozó törvények tükrében hozzák meg. Ebben az esetben a Microsoft álláspontja az, hogy az arcfelismerés használata különösen érzékeny terület, így különösen fontos a felelős beavatkozás.
Ehhez kapcsolódóan pedig meg kell említeni a precedens értékű döntés hatását, amellyel a Microsoft talán új normát állíthat fel a nagy technológiai cégek között. Az ilyen irányú döntések megmutathatják, hogy a társadalmilag felelős üzleti gyakorlat mennyire válik elvárt normává a jövőben. Valójában a technológiai óriások mögött álló etikai elvek betartása és a technológia felelősségteljes felhasználása alapvetően meghatározhatja az iparág képét és hosszú távon a társadalomra gyakorolt hatását is.
Leave a Reply